Búcsúzás

Utolsó heteimet töltöm tanítással. Márciusban külföldre költözünk, így  – nehéz szívvel bár, de – el kell köszönjek jelenlegi tanítványaimtól, akik évek óta hűségesen kitartottak mellettem.

Nem könnyű egy tanár életében a tanítvány kezének elengedése.  Az óráról órára elért legapróbb sikerek, vagy épp  nehéz pillanatok szoros kötődéseket alakítottak ki közöttünk, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra feladni.

Nagyon remélem, hogy mindenki gazdagodott a közös munka során, és lesz az éneklésnek helye az életükben a búcsúzásunk után is.

Azok pedig, akik most készültek épp eljönni hozzám, ne csüggedjenek!  Keressék meg a számukra tökéletes tanárt, akivel legalább olyan csodálatos harmóniában tudnak majd dolgozni, mint ahogy én a tanítványaimmal!

 

 

Hozzászólás

Hozzászólás